A bőr legfontosabb feladat a belső szervek védelme. Annak elválasztása a külvilágtól, illetve azzal szoros kapcsolat ápolása.
Mechanikai védelem a sérülések ellen. A sejtek szorosan egymáshoz tapadása több rétegen keresztül, annak egyhelyben maradása, nem mozdul el kisebb beavatkozásra, legfeljebb lehorzsolódik, megsérül, de akkor beindul a sebgyógyulás folyamata.
Kémiai védelem: a szaru vagy keratin egy igen ellenálló fehérje, egy darabig a savat és lúgot is jól bírja, segít ebben a mirigyek váladéka a leváló szaruréteg, és a mikrobák tömege.
Ehhez sorolható a zsírréteg, mely szintén a vízállóságot és oldhatatlanságot biztosítja. Lúgos mosakodók előbb utóbb kioldják ezen zsírréteget és oda a védelem.
Az immunvédelem része, hogy ne tudjon támadni olyan kórokozó, mely csak átmenetileg tartózkodik testünkön, ha bejut, riasztja a szervezetünk egész immun hadseregét.
A fényvédelmet sokszor összekeverik a napozással, napvédelemmel. Sokan úgy gondolják, csak akkor kell védeni bőrünket, ha kifekszünk a napra. Elfelejtik, hogy akkor is süt a nap, ha dolgozni, bevásárolni megyünk, ha a szabadban játszunk, dolgozunk. Tehát nem mindegy, milyen a bőrünk fényterhelése, és a másik oldalról ennek védelmére milyen anyagokat örököltünk. A bőrtípusunktól függően más a fényfeldolgozó kapacitásunk. Nyilván a szőkék, fehér bőrrel, kék szemmel rendelkezők kevesebb fényt tudnak károsodás nélkül feldolgozni, mint akinek barna szeme, barna bőre, barna haja van. Más típusú pigmentje van ezeknek az embereknek.
A fény komoly energiával rendelkezik. Nagyon jól jön minden nap egy kis fényenergia, hisz mindenki érzi ezt saját bőrén, egy hosszú napfénymentes időszak után alig várjuk az első napsütést, jó a lelkünknek és jó a bőrünknek is.
A fényenergiából biológiai energia lesz, mely a sejtműködésre is pozitív hatással bír. Nyáron gyorsabban nő a hajunk, a körmünk, gyorsabb az anyagcserénk, mint télen.
Persze mindezt csak mértékkel, mert a sok fényenergia is többletet okoz, melyet nem tudunk elraktározni, szabad oxigéngyökök keletkeznek, melyek, ha szabadon maradnak, nincs megfelelő antioxidáns a közelben, szabadon hasogatják szét a sejteket, teszik tönkre a sejt működését. Több hiba keletkezhet szervezetünkben és elsősorban bőrünkben is.
Kialakulnak a fehér vagy barna foltok a bőrön. Ezek utalnak a melanocyták vagy pigment termelő sejtek munkájában történő hibára. Ugyanis a pigment elosztás szabályozása sérül. Nem tudja egyenletesen eloszlatni a pigmentet a környezetében lévő hámsejtekben. Ha éveken át többlet energiával bombázzuk a testünket, bizonyos betegségekkel, rosszindulatú tumorok kialakulásával kell számolnunk. Számos fényvédelmi lehetőséget is próbál bevetni a bőr, pl. kialakulnak a nap szemölcsök. Ezek a megvastagodott szarurétegek bizonyos csoportosulása az idős embereken. A szoláriumba járóknál és sokat napozóknál már fiatalabb korban is megjelenthetnek. Magyarázat: Nem elég a pigmentvédelem a bőrben, hogy csökkentse a napterhelést, segítenünk kell a fényvédők alkalmazásával.
Fényvédők alkalmazása
Újszülött, kisgyermekkor
Megszületés után, csak lassan, fokozatosan terheljük fénnyel a kisbabát. Gondoljunk csak bele 9 hónap sötétség után kikerül a fényre. Ehhez is, mint a többi külső tényezőhöz alkalmazkodnia kell. A javaslat, hogy ezt fokozatosan tegyük. Fejletlen a bőre, magas a víztartalma, könnyen megsérülhet, gyakrabban alakulhat ki ekcéma, bőrfertőzés, felhólyagosodás és bőrégés is.
Tanács: Ne vigye ki fényre 3 hétig, később is csak árnyékban legyen. Ne tegyük ki tűző napnak. Ezt egészen 3 éves koráig kellene betartani. A csecsemőket és kisgyermekeket árnyékban is olyan ruházatba kell felöltöztetni, ami óvja őket a nap káros sugaraitól. Lenge öltözetben, kis sapkával (mely árnyékolja az arcot, fület, nyakat is), fényvédővel bekenve tegyük ezt. A babakocsin napernyő, árnyékoló legyen mindig kéznél, hogy ne érje a kicsiket közvetlen napsugárzás.
Gyermekkor, felnőttkor
Gyermekkorban viszonylag gyorsan lebarnulnak a gyermekek, de a fényterhelést elraktározza a szervezet. Azt szoktuk mondani, hogy a bőr nem felejt. Jó is, hogy sokat vannak levegőn. Hányszor tapasztalom fiatal gyermekeken focira, úszó vagy vízilabda edzésre járóknál, hogy a meccsek időpontja délben van! Hányan használnak ilyenkor fényvédőt? Rengeteg fényterhelés éri ilyenkor ezeket a gyermekeket, sapka szemüveg és fényvédők nélkül. Pedig ma már vannak víz alapú spray-k, melyek mellett kényelmesen lehet akár megerőltető sportot űzni. Emellett jó lenne a meccsek időpontját ne a déli órákra, hanem korábbra vagy későbbre tenni.
Felnőttkor
Sokan még a mai napig is úgy gondolják, hogy csak akkor kell fényvédőt használni, ha kifekszünk a napra. Pedig jobban tennénk, ha minden évszakban a fénynek kitett területeket rendszeresen kennénk fényvédővel. Különösen fontos ez a melegebb tavaszi napnál. Leégéssel leggyakrabban május június hónapban találkozunk.
Fényártalom bőrtünetei
Ha leég a bőr, gyakran sok hiba kerül a működésébe. Ha panaszt nem okoz, nem is fordítunk figyelmet rá, és később, akár évek múlva jelentkeznek a bőröregedés jelei. Ezekkel is sokan megkeresnek. Ráncosodás, fekete, fehér foltok, elszarusodási zavarok, dorozmás, hámló kipirosodó bőr, olykor már a nem gyógyuló sebek időszakában jönnek. Ezek lehetnek bőrtumorok, vagy azt megelőző állapotok is akár.
A fenti tünetek megelőzése miatt javasoljuk a rendszeres fényvédelemet arcunkon, kézhát, dekoltázs területén. Férfiaknál fejbőr védelme (sapka, kalap) különösen kopasz, vagy nagyon rövid haj esetén.
Szolárium, Kék fény
A szolárium jó esetben tömény UVA sugárzás, a teljes fényspektrum láthatatlan része. Emellett a látható fénynek az UVA hoz legközelebb eső része a kék fény (HEV light=High Energy Visible light) külön említést érdemel, csak úgy, mint a látható fény másik végén lévő infravörös sugárzás, mely a meleget adja.
Tehát ha szoláriumba vagyunk, akkor csak az UVA sugárzás ér, ha szabad levegőn, akkor a teljes fényspektrum. Mivel a fénysugárzás minden részének van biológiai hatása, nem mindegy mennyi ér bennünket az adott pillanatban és az egész életünk során összegezve.
Javasoljuk egy életen át a fényvédők alkalmazását, de a szoláriumban nem használjuk ezeket.
Itt még sokszorosan felerősítve kapjuk az UVA terhelést. Azaz egy adott bőrterületen, egy adott időpontban fókuszálva nagyobb energiával juttatja be a szolárium cső a sugármennyiséget.
Több kérdés is felmerül bennem:
Hogy történik a kezelés? Van-e bőrtípus megállapítás, a sugárzás idejét a bőr adottságaihoz alkalmazkodva mérik vagy mindenkit egy kalap alá vesznek? Van bőrtípus szűrés? Van energiamérés? Nem tudom, mert soha nem voltam szoláriumban.
A RTG sugárnak kitett dolgozóknál van doziméter, mely méri az adott dolgozó sugárterhelését. Természetesen ezt kellene használni a szoláriumban is. Vagy nem kell szolárium? Azt látjuk, hogy erre is rá lehet kattanni, mint a kábítószerre. Sok embert nem lehet lebeszélni róla, lehet azért, mert nem tudják, hogy idő előtt fognak megöregedni, és egy csomó bőrbetegség lehetősége is ott lebeg a fejük felett.
Természetesen nem lehet összehasonlítani a RTG sugárzással, mert az halálos is lehet, sokkal nagyobb az energiája, de sok kicsi sokra megy alapon a szolárium is összeadódva okozza a bajt.
Fontos tudni, hogy a látható fény egy része a KÉK FÉNY is (HEV=magas energiatartományú látható fény), mely egyébként kisebb energiával rendelkezik, mint az UVA sugárzás, 60-80 éves kor körül ez okozza a makula degenerációt, vagy csővakságot (látóideg elhalása).
Mivel a látóideg elhalását is okozhatja ez a sugárzás, emiatt a szemüveg lencsére is ajánlani szoktak kék fény kontrollt az UV védelem mellett. Ez a fény jön a LED lámpából, LED képernyőről (TV, számítógép, telefon), mely egyre nagyobb lett az évek során.
Emiatt olyan újabb fényvédőket tanácsos alkalmazni, melyek ezeket a fényspektrumokat is lefogják és az elérhető maximális fényvédelmet nyújtják.