A bőr védelmi szerepe – különösen a fényvédelem

A bőrünk nemcsak a test „köpenye”, hanem valódi védőpajzs is: elválaszt bennünket a külvilágtól, ugyanakkor kapcsolatban is tart vele. Szinte minden pillanatban dolgozik azon, hogy óvja belső szerveinket a külső hatásoktól.

1. Mechanikai védelem
A felhám sejtjei szorosan egymáshoz tapadnak, több réteget alkotva. Ezért nem sérülünk meg minden apró ütődéstől vagy karcolástól. Ha mégis megsérül, például lehorzsoljuk, azonnal beindul a sebgyógyulás folyamata.

2. Kémiai védelem
A bőr külső rétege keratinban gazdag. Ez az erős fehérje bizonyos mértékig ellenáll a savaknak és lúgoknak is. Emellett a mirigyek váladékai, a folyamatosan leváló szaruréteg és a mikroorganizmusok is részt vesznek a védelmi rendszerben.

3. Zsírréteg és vízállóság
A bőr felszínén található természetes zsírréteg megakadályozza a túlzott vízvesztést, és oldhatatlanná teszi a bőrt a legtöbb anyaggal szemben. Ha azonban túl gyakran használunk lúgos szappant vagy mosakodószert, ez a védőréteg kioldódhat – és a bőr védtelenné válik.

4. Immunvédelem
A bőr az immunrendszer első védelmi vonala. Ha egy kórokozó megpróbál betörni, azonnal jelzést küld, és mozgósítja a szervezet „védelmi hadseregét”.

5. Fényvédelem – több, mint napozás
Sokan csak a nyaraláskor vagy strandoláskor gondolnak a fényvédelemre. Pedig a nap sugárzása akkor is ér bennünket, amikor dolgozni megyünk, bevásárolunk vagy épp a szabadban játszunk.

Nem mindegy, mennyi fényt kap a bőrünk, és hogyan tudja ezt feldolgozni. Ez részben öröklött tulajdonság: a világos bőrű, szőke hajú, kék szemű emberek bőre sokkal érzékenyebb a napsugárzásra, mint a sötétebb bőrű, barna hajú és szemű embereké. A különbséget a pigmentek típusa és mennyisége adja.

Tanulság: a fényvédelem mindannyiunk feladata, nem csak nyáron, és nem csak a strandon.

A fény hatása a bőrünkre – barát és ellenség egyszerre

A napfény igazi éltető erő. Mindannyian tapasztaltuk már, milyen jólesik az első napsugarakat érezni egy hosszú, borús időszak után: feltölt, jobb lesz a kedvünk, sőt még a bőrünk is „életre kel”.

A fény energiája a sejtjeinkben
A napfényből a szervezetünk képes biológiai energiát nyerni, ami serkenti a sejtek működését. Nem véletlen, hogy nyáron gyorsabban nő a hajunk és a körmünk, és még az anyagcserénk is élénkebb, mint télen.

Amikor túl sok a fény

A jóból azonban megárt a sok. Ha a bőr túl sok fényenergiát kap, a szervezet nem tudja mind hasznosítani, így úgynevezett szabadgyökök keletkeznek. Ha nincs elég antioxidáns a közelben, ami semlegesítené őket, szabadon hasogatják szét a sejteket, teszik tönkre a sejt működését. Több hiba keletkezhet szervezetünkben és elsősorban bőrünkben.

Látható jelek a bőrön
Ha panaszt nem okoz egy leégés, nem is fordítunk rá figyelmet. Ennek ellenére akár évek múlva jelentkeznek a következményei. A fénytúlterhelés első jelei lehetnek a barna vagy fehér foltok, amelyek a pigmenttermelő sejtek (melanocyták) működési zavarára utalnak. Ilyenkor a pigment eloszlás szabályozása sérül. Ráncosodás, elszarusodási zavarok, dorozmás, hámló kipirosodó bőr is gyakran a túlzott fényterhelés jelei. Hosszabb távon, ha éveken át túl sok napsugárzás éri a testünket, komolyabb következményekkel is számolnunk kell. Ezek lehetnek bőrtumorok, vagy azt megelőző állapotok. 

A bőr védekező kísérletei
A bőr igyekszik saját védelmet kialakítani: például az úgynevezett „nap-szemölcsök” megjelenésével. Ezek a szaruréteg megvastagodásából alakulnak ki, és leggyakrabban idősebb korban fordulnak elő – de a túlzásba vitt napozás vagy szolárium miatt akár fiatalabbaknál is megjelenhetnek.

Miért kell külső segítség is?
A természetes pigmentvédelem önmagában nem mindig elég ahhoz, hogy a bőrt megóvja a káros napsugárzástól. Éppen ezért fontos, hogy mi is segítsük a bőrt – például a gondosan megválasztott ruházattal, illetve a fényvédők rendszeres használatával.

A szolárium, kék fény, infravörös fény – „láthatatlan” veszélyek

Mivel a fény minden tartományának van biológiai hatása, nem mindegy mennyi ér bennünket az adott pillanatban és az egész életünk során összegezve.

A szolárium és az UVA terhelés

A szolárium főként UVA sugárzást bocsát ki, ráadásul nem apránként, hanem koncentráltan, sokszorosan felerősítve. Ez azt jelenti, hogy egy adott bőrfelület rövid idő alatt óriási dózist kap.
Jogosan merül fel a kérdés: vajon a kezelések során figyelembe veszik a bőrtípust? Van pontos mérés az energia mennyiségére? Vagy mindenki ugyanazt kapja, függetlenül attól, milyen adottságai vannak a bőrének? Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem javasoljuk a szolárium használatát!

A tapasztalat azt mutatja, hogy sokan függővé válnak a szoláriumtól – hasonlóan más szenvedélyekhez. Talán nincs is tudatában mindenki annak, hogy ezzel idő előtt öregítik a bőrüket, és számos bőrbetegség kockázata ott lebeg a fejük felett. A mondás itt is igaz: „sok kicsi sokra megy” – a rendszeres szoláriumozás hosszú távon súlyos következményeket okozhat.

A kék fény hatása

A látható fény egyik tartománya, a kék fény (HEV – High Energy Visible light), szintén veszélyes. Bár energiája kisebb, mint az UVA sugárzásé, évtizedek alatt komoly károkat okozhat. Kutatások szerint 60–80 éves korra a túlzott kékfény-terhelés hozzájárulhat makula degenerációhoz (a látóideg pusztulásához), ami súlyos látásromlással járhat.

És honnan jön ez a fény? Nem csak a Napból! LED-lámpák, képernyők – tévék, számítógépek, telefonok – mind folyamatosan bocsátanak ki kék fényt. Ezért egyre elterjedtebb a szemüveglencsék kékfény-szűrő bevonata, ami az UV-védelem mellett a digitális fényterhelést is mérsékli.

Az infravörös sugárzás hatásai

A látható fény másik végén az infravörös sugárzás található, amelynek legfőbb hatása a hőérzet. Ez az a „melegség”, amit a napon ülve érzünk, vagy amikor egy lámpa fénye átmelegíti a bőrünket.

Az infravörös sugarak mélyebbre hatolnak a szövetekben, mint az UV vagy a kék fény. Bár nem okoznak közvetlenül bőrrákot, a tartós infravörös terhelés felgyorsíthatja a bőr öregedését: roncsolhatja a kollagén- és elasztinrostokat, amelyek a bőr rugalmasságát biztosítják. Emiatt idővel ráncok, tónusvesztés és fakó bőrkép jelenhet meg.

Ezen kívül az infravörös sugárzás fokozza az oxidatív stresszt, vagyis hozzájárul a szabadgyökök képződéséhez, így közvetve gyengítheti a sejtek működését.

Fontos tehát tudni: míg az UV és a kék fény közvetlenül károsítja a sejteket és pigmenteket, addig az infravörös inkább a mélyebb szövetekben okoz változásokat, főként a bőr öregedésének felgyorsítása révén.

Új generációs fényvédelem

Mivel a bőr és a szem egyszerre van kitéve a napsugárzásnak és a mesterséges fénynek, fontos, hogy védjük magunkat! A megfelelő ruhaválasztás és napszemüveg mellett használjunk fényvédőt! Ma már léteznek olyan fényvédők, amelyek nemcsak az UV-t, hanem a kék fényt és más látható tartományokat is szűrik vagy ellensúlyozzák negatív hatásait. Ezekkel érhetjük el a lehető legmagasabb szintű védelmet.

Tanulság: a barnaság rövid öröme nem ér annyit, mint a bőr és a szem hosszú távú egészsége.