Tudásbázis

A bőr felépítése és működése

 

Ismerjük meg a bőrünket, mert ha vigyázunk rá, sok betegségtől megóvhatjuk magunkat. 

Ahhoz, hogy a bőr működésével megismerkedjünk, ismernünk kell a felépítését 

A bőr 3 rétegből áll.  

Amivel találkozunk és kézzel fogható, az a legfelső felhám rétege. 

Alatta az irha, a kötőszöveti réteg, ahol már van vérkeringés. 

A legmélyebb, egyben a legvastagabb réteg a bőralja, mely már az alatta lévő szervekkel találkozik, hol csonttal, hol izommal. 

Számunkra a legfelső réteg a legfontosabb, de nem lehet leválasztani az alatta levő rétegektől, mert onnan kapja az utánpótlást, diffúzióval az oxigént és a tápanyagokat. Itt nincs vérkeringés. 

Tehát a felhám, mely sejtekből áll szorosan egymás mellett, egymással szoros kapcsolatban vannak. Több sejtsoron keresztül törekedve a felszín felé. Egyre kevesebb vizet tartalmaznak, és egyre kevesebb életjelet mutatnak, olyannyira, hogy a felszíni sejtrétegek már nem is élő sejtek, ezek már szarulemezek, az úgynevezett keratin. Ez a keratin az úgynevezett elszarusodott felhám, mely víztartalma már csak 10% körüli, míg az alsó sejtsorban élő sejteknél még 70%-ról beszélünk.  Fehérjéből és szénhidrátból állnak, nagyon ellenállóak, közöttük pedig az egyéb zsíralkotók ágyazzák be ezeket a lemezeket, mint az épített téglafal esetében a téglákat összekötő malter vagy habarcs.  

Ez a folyamat az úgynevezett elszarusodás. E folyamatnak is vannak hibái, ide tartoznak a pikkelysömör, az ekcéma, atópia, de a szeborrea is lehet elszarusodási zavar okán. Az elszarusodás vagy keratinizáció a bőr esetében 28 naponként megtörténik. Az évek során ez is többek között lassul - lásd bőr öregedése.

Visszatérve a bőr zsírokra, nem mindegy, hogyan tisztítjuk a felhámot, mert ezeket a zsíranyagokat nem szabad kimosni a bőrből, ha az a kevés víztartalom is kiürül a szarurétegből, azonnal viszketővé válik a bőr.  

Ezek a zsírok ceramidból, koleszterinből és zsírsavakból állnak. Nem mindegy az arányuk sem. A kozmetikumoknak, lemosóknak, tusfürdőknek, de még inkább a testápolóknak ezeket kell utánozni. Amelyik legközelebb áll a bőr anyagaihoz, azok kevésbé ártanak a bőrünknek, sőt segítik a felépítését.  

A bőr ezek mellett számos esszenciális zsírsavat is tartalmaz, akkor a legrugalmasabb, legsimább és bársonyos tapintatú a bőrünk, amikor megfelelő mennyiségű esszenciális aminosavat tartalmazó ételt eszünk (avokádó, lenmag lazac stb., bővebben táplálkozási tanácsok alatt).

A tusfürdők egyik legfontosabb elvárása, hogy ne tartalmazzon brutálisan erős zsíroldókat, lúgokat.  

Nem az a fontos, hogy a marketing szövegekre figyeljünk. Fogyasztói társadalomban mindent el kell adni. Most a minden mentes, a bio, a növényi és a természetes a sláger.  A bőrünkkel érintkező anyagokkal szemben más elvárás van, attól függően, hogy mire használjuk. A technológia nagyon fontos amellett, hogy mit tartalmaz egy anyag. Meg kell értenünk, nem a tusfürdőknek kell tartalmazni jó fajta tápanyagokat, hanem annak, amit megeszünk. Ha egészséges a bőrünk, akkor nem kell táplálni, ha nem egészséges, akkor az életmódunkon is kell tudni változtatni, pótolni nem tudunk kozmetikumokkal egy helytelen táplálkozási szokást.  

 

Térjünk vissza a felhámhoz, tehát a legkülső réteg a szaruréteg, mely száraz, zsíros és a zsírsavak miatt savas vegyhatású, ezeket a tulajdonságokat is kell birtokolni annak a mosakodónak és krémnek, amit a bőrünkre teszünk. Persze más a helyzet egy hónaljnál, ahol már lúgos vegyhatás uralkodik a más típusú mirigyeknek köszönhetően (apokrin mirigyek). 

Továbbá ismernünk kell a bőr mikroflóráját, mert ezek is az előbb felsorolt tulajdonságok mellett fontos szerepet játszanak a bőrünk védelmében. 

A mikroflórát egy alapos lemosás után 12 órával nyerjük vissza.  Addig szinte védtelen a bőr. 

Kell említést tennünk a különböző bőr felszínekről, ahol más a pH, vagy más a víztartalom vagy éppen más a mikroflóra. Pl. a hajlatokban, vagy a hajas fejbőrön vagy éppen a nemi szervek környékén (külön foglalkozunk ezen területek betegségeivel). 

A leggyakoribb bőrtünetek épp itt jelentkeznek, mert itt másképp kell bánni a bőrrel.  

Nézzük pl. a hónalj, mellbimbók körüli területek és nemi szervek, végbélnyílás körüli területeket.  

Ezeken a területeken más mirigyek uralkodnak, ezek az úgynevezett apokrin mirigyek, melyek felépítése eltér mind a verejtékmirigy, mind a faggyúmirigy felépítésétől. Ezeknek a mirigyeknek lúgos a váladékuk, tehát a zsíroldó lúgok használata itt megengedett. Ezek elzáródása nagyon fájdalmas és különösen kellemetlen gyulladt csomók megjelenésével jár, melyek nagyon speciális ellátást igényelnek. 

A hajlatokban más feltételek is vannak, mert az állandó összefekvés miatt több a pára, jobban fellazulnak a szaruréteg sejtjei, más mikróflóra alakul ki és más betegségek is lépnek fel.    

Vissza a felépítéshez: a felső réteg hámsejtekből áll és ezekről már írtam, hogy folyamatosan, ahogy a felszín felé nyomulnak, elvesztik életképességüket, elszarusodnak, ez a kemény réteg a keratin vagy szaruréteg.  Ezen sejtek mellett találunk még egy-két nem hámeredetű sejtet, mint az idegi eredetű érzékelő sejtek.  

Ezeknek köszönhetően érezzük a hideget, meleget, fájdalmat, nyomást viszketést és a kéjt.  

A harmadik fontos sejtünk szintén idegi eredetű, ezek a pigment termelő sejtek vagy melanocyták. 

A nevükben is benne van, ezek felelősek a pigment termelésért és egyenletes elosztásukért.  Emiatt tudunk egyenletesen lebarnulni. Több nyúlványuknak megfelelően el tudják oszlatni a körülöttük lévő hámsejtekben a fény kiváltotta pigmentet. Persze nemcsak fény hatására termelődnek pigmentek, hanem hideg-meleg ártalom, fagyás, égés, de komolyabb gyulladás, sőt hormonváltozás is befolyásolja működésüket. Ha fokozódik, akkor pigmentfoltok alakulnak ki, ha csökken a működésük, akkor meg fehér foltok. Ebből adódóan alakulnak ki a tünetek, mely sokszor csak bosszantó esztétikai probléma, olykor komoly hormonális eltérés, avagy éppen autoimmun betegségre utal a háttérben. (Lásd Fehér foltok a testen, Fényvédelem.)

 

A negyedik féle sejt, mely megtalálható a felhámban az úgynevezett immun vagy védekező sejt, Langerhans sejtnek nevezzük.  

Ennek a sejtnek a megléte nagyon fontos az immunrendszer érése során, ez az úgynevezett antigén prezentáló sejt.  Mit is jelent ez? 

Ha megszületik a kisbaba, számára az egész körülötte levő világ ismeretlen. Ha engedjük, hogy megismerje a környezetét, akkor ez a sejt ezt természetesen megismerteti az immunrendszer irányítóival, és kialakul a környezettel szemben egy tolerancia, vagy elfogadás. 

Ha fokozott higiéniai viszonyokat létesítünk a kisgyermek körül, az immunrendszer nem tanul, és nem lesz toleráns, elmegy az allergia irányába. A kisgyermekkor az az időszak, amikor az immunrendszer érik, tanulja, megismeri a környezetét, tehát minél előbb be kell mutatni neki azokat a dolgokat, amik körülveszik. Anyuka és a többi családtag mikroflórája, a házi állatok szőre, a házi por, a virágok és fák, nővények pollenjei. Amivel az antigén prezentáló sejt nem találkozik, arra később érzékenyebben, erős reakcióval reagálhat, ez az úgynevezett ALLERGIA. Tehát azzal, ha nagyon óvjuk gyermekünket, egyre nagyobb eséllyel lesz allergiás. Ha engedünk neki napi pár deka koszt megenni és megérinteni, azaz nem óvjuk jobban, mint kell, az immunrendszere toleráns lesz, kisebb eséllyel lesz allergiás.  Újabban a mogyoró allergiát is úgy lehet megelőzni, hogy minél előbb adjunk darált mogyorót, akár 8 hónapos kortól.