A bőr felépítése és működése

Ha jobban megismerjük a bőrünket, könnyebben megérthetjük, hogyan vigyázhatunk rá – és ezzel számos betegséget is megelőzhetünk.

A bőr három fő rétege

A bőr nem egy egységes „köpeny”, hanem több réteg együttese:

1. Fel­hám (epidermisz): a legfelső réteg, amellyel nap mint nap érintkezünk.
2. Irha (dermisz): alatta található a kötőszöveti réteg, itt már futnak erek, így biztosítja a tápanyag- és oxigénellátást.
3. Bőralja (subcutis): a legmélyebb, legvastagabb réteg, amely összeköti a bőrt az izmokkal, csonttal vagy más szövetekkel.

A három réteg szoros kapcsolatban áll: a felhám például önállóan nem kap vért, hanem az alatta lévő rétegekből, diffúzióval jut hozzá a szükséges anyagokhoz.

A felhám sajátosságai

A felhám sejtjei folyamatosan „vándorolnak” a mélyből a felszín felé. Útközben egyre kevesebb vizet tartalmaznak, míg végül a felszínre érve teljesen elszarusodnak. Ezekből az élettelen sejtekből áll a szaruréteg, amely főként keratinból épül fel.

• Az alsó sejtsorok még kb. 70% vizet tartalmaznak.
• A felszín közelében ez már csak kb. 10%.

A sejtek között zsírok (ceramidok, koleszterin, zsírsavak) helyezkednek el, mint a téglafalban a habarcs: összetartják és erősítik a szerkezetet.

Ez a folyamat az elszarusodás (keratinizáció), amely nagyjából 28 naponta ismétlődik. Hibái különféle bőrbetegségekhez vezethetnek: pl. ekcéma, pikkelysömör, szeborrea. Az évek múltával ez a folyamat is lassul – ez is hozzájárul a bőr öregedéséhez.

A bőr zsírrétege és ápolása

A bőr zsíros komponensei kulcsfontosságúak: ha ezeket túl erős tisztítószerekkel kimossuk, a bőr szárazzá, viszketővé válik. Ezért fontos, hogy tusfürdők és testápolók olyan összetevőket tartalmazzanak, amelyek utánozzák a bőr természetes zsírösszetételét.

A bőr állapotát belülről is befolyásolja, mennyi esszenciális zsírsavat és fehérjét tartalmaz az étrendünk. Az olyan ételek, mint a lazac, avokádó vagy lenmag, hozzájárulnak a bőr rugalmasságához és bársonyosságához.

A mikroflóra szerepe

A bőrön élő mikroorganizmusok védelmi pajzsként működnek. Egy alapos tisztálkodás után kb. 12 órára van szükség, hogy a mikroflóra regenerálódjon – addig a bőr védtelenebb. Fontos tudni, hogy a test különböző területein eltérő a pH, a víztartalom és a mikroflóra (pl. hónalj, fejbőr, nemi szervek). Ezért másképp kell gondozni ezeket a területeket.

Speciális mirigyek és érzékelő sejtek

• A hónaljban és nemi szervek környékén apokrin mirigyek találhatók, melyek lúgos váladékot termelnek. Ezek elzáródása fájdalmas gyulladásokhoz vezethet.
• A hajlatokban a folyamatos nedvesség és pára miatt a bőr érzékenyebb.
• A felhám sejtjei mellett más típusú sejtek is vannak:
  • Érzékelő sejtek: hideg, meleg, fájdalom, nyomás, viszketés és akár a kéj érzésének közvetítői.
  • Pigmenttermelő sejtek (melanocyták): ezek felelősek a barnulásért, a pigment egyenletes elosztásáért. Működésük fény, hőmérséklet, gyulladás vagy hormonváltozás hatására változhat – hibájuk pigmentfoltokat vagy fehér foltokat okozhat.
  • Immunsejtek (Langerhans-sejtek): az immunrendszer „tanítói”. A kisgyermekkorban ezek mutatják be a környezetből érkező anyagokat az immunrendszernek. Ha túl steril környezetet teremtünk, az immunrendszer nem tanul meg „elfogadni”, így később nagyobb eséllyel alakulhat ki allergia.

Összegzés

A bőr nemcsak a külvilággal érintkezik, hanem az egész szervezet tükre. A megfelelő tisztítás, a tudatos kozmetikumválasztás, az egészséges táplálkozás és a környezet ésszerű megismerése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy bőrünk hosszú távon egészséges és ellenálló maradjon.